Ide is teszem a lengyel lány által készített mintapéldány képét, hogy láthassam! Mostantól légyszi ne dobjátok ki a régi pólóitokat, hanem tegyétek félre nekem!!!! Köszi!!
Más téma: már régebben (azt hiszem, a szoptatás egy meditatív pillanatában) eszembe jutott, hogy kiktől örökölhettem ezt a mániát a tűk-cérnák iránt. Egyik nagymamám kötött, de folyton. Szegénynek a jobb mutatóujja is teljesen látta ennek nyomát: teljesen rá(de)formálódott a kötőtűre. A másik mama horgolt, például ilyen rongyokból, de szőnyegeket. Meg hímezett. A varrógép meg jöhet Vilma nénitől, az utóbbi mama féltestvérétől, aki varrónő volt, de még inkább Ibi nénitől, a régi zsákai szomszédunktól, aki rendszeres oktatóm volt horgolás és hímzés terén.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése