Kacagány

Miután megjött a Luca ujjatlan koszorúslányruhája és bár nyári esküvőre készültünk, de azért lehet hűvös, megfogalmazódott bennem a vágy egy boleróra. Mondtam is Lucának, de bambán nézett a szó hallatán, majd eszembe jutott Anyahajó "kacagány" elnevezése, ami már rögtön felvillanyozta a gyereksereget itthon:) És azonnal tudtuk, hogy ebben bizony csak kacagni lehet. Luca fennen hangoztatta is mindenkinek, hogy az esküvőn kacagányban lesz. A szomszédunk félreértette, azt hitte, Kacagányban, csak nem tudta, hol van az:))

Ha lúd, legyen kövér, éreztem, hogy egynél nem állhatok meg, folyton hasonló túlkapásaim vannak, és rögtön készült egy Julinak is. Ő persze nem viselte még, mert ahhoz időben lefeküdt, hogy hűvös éjszaka lett volna.

A Barka Libikóka fonalának tejbegríz árnyalatából kötöttem, ravelry-s minta alapján. Áginak volt 2 gombóc elfekvőben, átvettem, izgultam, elég lesz-e, az állatkerti sétánk után bementem Barkáékhoz, hogy vegyek még, de nem volt készleten, és milyen jó, mert pont elég volt a kettőhöz a két darab! (Mondták is a lányok, hogy ne izguljak.)

Sajnos Luca igen hamar levette a szép ruhát, "szúrta", mint mára kiderült, tiszta melegkiütés elől-hátul... De az esti lazább szerelése is ujjatlan volt, úgyhogy kellett a cucc, bár sajnos az este hevében nem fotóztam le... Majd rekonstruálom:)



És íme a rekonstruált koszorúslányjelmez:



Háttérben az ordító Juli, szintén kacagányban, netán sírogányban?!, akinek semmi kedve nem volt a modellkedéshez: