Játék

Sok helyen láttam már, de most én is megcsinálom.) Lássuk egyáltalán, hogy kik nézik a blogot.

Készült egy újabb pénztárca, ami nagyon tetszik nekem, a mintáját nagyon bírom, de valahogy nem lett az igazi. Bocs, hogy egy valójában selejtes darabbal kezdem a játékokat, de úgyis tudom, hogy csak barátok, ismerősök olvasnak, és nem veszik rossznéven:) Amúgy nem csúnya, de kicsit ferde a széle...

Ha valaki szeretné ajándékba, írjon megjegyzést és ha olyan sokan jelentkeznek, sorsolok:)

Ha senkinek sem kell, megtartom:)

Megérkeztek!!!

Ma nagy örömmel hallottuk a postás csengetését, még a gyerekek is tudták, hogy a várva-várt Barka fonalak érkeznek:) Gyönyörűek, alig várom, hogy jövő héten Zalacsányban tűt lássanak!!!

Mindhárom gyermek kap egy-egy mellényt, ami még őszi időben is, sőt télen idebent, jó szolgálatot tesz majd!!! Ez a lentartalmú fonal (Vitorlás) érdekes tapintású, tuti jó formatartó lesz, ahogy írják! Már alig várom, hogy milyenek az őszi-téli fonalaik!

Kismotorra kosár

Elkészült az első újrapóló-kosár. A vázrendszerén van még javítanivaló. Plusz a következőt már rögtön úgy fogom kezdeni, mint egy sapkát, az aljával körben. Mert a képen levőnek az alja rá volt varrva vastag anyagból.

9-es tűvel horgoltam, de még így is néha jobb lett volna vastagabb. Még nehézség, hogy a streccses anyagú pólókkal csínján kell bánni, mert nagyon megnyúlnak.

Bóbita fonal

Mire nem jó az internet! mindig megdöbbenek, hogy a blogokon keresztül mennyire még tovább jutok, mint ahogy akartam jutni:) Így van az, hogy már azt sem tudom, miket szeretnék vagy inkább tudnék csinálni az egyre kevesebb szabadidőmben! Most például megtaláltam ezt a fonalas webshopot, hát, tudnék költeni egy pár forintot náluk... De direkt visszafogom magam, most a nagy forróságban tuti nem állnék neki kötni, ráér ez még tél elején is!

Szóval BARKA a nevük. És van Bóbita fedőnevű fonaluk is:))

Légiós csajoknak

Luca hosszasan unszolt, hogy ő is szeretne légiós kalapot. Igaza is van, mert nagyon jó, hogy ennek a tarkóra nyúló része védi hátul a nyakát is a naptól.

És Zalacsányban elkészült. Még jobb, mint a fiúké, mert az anyag kicsit keményebb és jobb tartása van.

Jó kis pink cérnával nagyon jól mutatnak a felső varrások:


Hátulról látszik a tarkóvédő is:


Jó nagy a simlédere is, szerintem jövőre is jó lesz:

Újabb pénztárca

Ez a darab Balázsnak készült. Ő csak árpádsávosnak hívja. Még készítek egyet az Ági levágott függönyéből és terveim szerint a fekete-színes virágos Ikeás anyagból is.

Nyaralunk

Holnaptól irány Zalacsány. Ha befér, akkor persze a varrógép is jön velem! Ha nem, akkor ott van anyunál a régi. Még ma el kell készülnie egy nagy méretű légiós sapkának, a papa részére, szülinapra. Egy nagy nesszeszernek Ildinek, szülinapra. Tehát ezek határidősek. A tervek szerint pedig Csányiba viszek egy pár kiszabott holmit, hogy csak varrhassak. Például a Nomcsi övtáskáját, két pénztárcát, Luca eggyel nagyobb kisruháját, Balázsnak és Lucának egy-egy légiós sapkát. Emellett valahogy le kell koppintanom Luca 86-os H&M-es átmeneti sapijának a szabásmintáját, mert nagyon jó kis darab, alul pamut kissapka, rajta szép virágos vászon kendő. Megkötős. Ezekből egyet-egyet akarok a két lányomnak (milyen jó ezt kimondani vagy leírni!). Szóval lesz munka bőven. És még nem is szóltam a seholsemtartó Michael Powell keresztszemesekről. A harmadikat nemrég kezdtem. És még van kettő! Szóval be fog mindez férni az autónkba???

Pénztárca

Kissé megkésve, de elkészült Robi szülinapi kívánságára a "gagyi-anyag-pénztárca". Fel fog kerülni a duzsubolt kínálatába is!

Mekkora ötlet!!

Most nézem az egyik kedvenc blogomon, hogy ez mekkora ötlet!! Régi pólókból biciklire kosarat horgolni! Én is fogok ilyet!!! Ha most elmegyünk anyuékhoz, elő is szedem és szétszaggatom a régi pólókat, amik ott várnak sorsukra.
Ide is teszem a lengyel lány által készített mintapéldány képét, hogy láthassam! Mostantól légyszi ne dobjátok ki a régi pólóitokat, hanem tegyétek félre nekem!!!! Köszi!!



Más téma: már régebben (azt hiszem, a szoptatás egy meditatív pillanatában) eszembe jutott, hogy kiktől örökölhettem ezt a mániát a tűk-cérnák iránt. Egyik nagymamám kötött, de folyton. Szegénynek a jobb mutatóujja is teljesen látta ennek nyomát: teljesen rá(de)formálódott a kötőtűre. A másik mama horgolt, például ilyen rongyokból, de szőnyegeket. Meg hímezett. A varrógép meg jöhet Vilma nénitől, az utóbbi mama féltestvérétől, aki varrónő volt, de még inkább Ibi nénitől, a régi zsákai szomszédunktól, aki rendszeres oktatóm volt horgolás és hímzés terén.

Kristófé

És (persze hogy utolsó pillanatban) a Kristóf kis (nagy:) ) légiós kalapja is! Most már egyensapiban nyomulhatnak a srácok! Nem is fotózom le külön, majd inkább holnap a tulajdonoson!

És így pózol benne Kristóf:



A két egyforma kalap, amiből a miénk persze nem a Lucáé, de már ő is kért ilyet...

Újabb kalap

Juli feje még mindig oly pici, hogy semmilyen nyári lenge kalap/hajpánt/bármilyen fejfedő nem jó rá. Túl nagy. És ezzel a darabbal sem vagyunk előrébb.



Gondoltam, jól lekicsinyítem a boltban is kapható fodros kalapot, mert annak van a szabásmintájában kis fül is, amit a nagyra nem készítettem el. Na de most. Hát nem volt egyszerű eset, szerintem nem is sikerült a leírást rendesen követnem. De a lényeg, hogy a fül rajta van:)

Legközelebb nem így fogom megcsinálni, hanem a megkötőt nem a fül végére varrom rá, hanem elé, így ha épp nem akarom a fület rárakni a gyerekre, akkor az behajtható, de azért még megköthető.


Nos, hát ahogy a képen is látszik, Julinak még a 44-es méret is óriási:) Reméljük, hogy 1. hamar megnő a feje vagy 2. sokáig tart a nyár idén:)

Elsőre röhögőgörcsöt kaptam, mikor ráadtam, aztán rájöttem, hogy pont úgy néz ki Juli, mint valamelyik Bronte-hősnő, ilyen angolos kalapos. Aztán a szomszédasszony rávilágított, hogy végülis simán lehet az Üvöltő szelek hősnője, mert üvölt is, a szelek is gyötrik:)

Légiós sapka, Vincének

Végre elkészült. Féltem, hogy nehogy úgy járjak, mint Juli kis kalapjával, hogy vége lesz a kánikulának, mire elkészül. Tegnap már majdnem elkészült, de egy kisebb Denkfehlert követően bontottam és győzött a józan ész. (Nem mindegy, hogy melyik részre varrjuk a fejrészt, mert először a homlokpánt a simléder alá került...)

Szóval íme:

Juli kalapja

Mire elmúlt a hideg, kész is lett a Juli kis horgolt sapija. Na nem baj. Azért most is ez van rajta:)
Színben a Lucáé pepitában. Szerintem vicces így:)

Íme Juliska:

Fiúkalap

Na, végre találtam egy elfogadható fiúnak való nyári kalapot! Szegény Vince már így is folyton csak szomorú szemekkel konstatálja, hogy megint Lucának varrok valamit, nem neki. Úgyhogy szombaton vettem is fiús anyagot és jöhet a légiós sapka!

Színváltás

Még egy link, ha elfelejteném, hogy hogyan is kell színt váltani horgoláskor. Juli kissapkájához.